(Ciconia ciconia)
100-115 cm magas, 180-220 cm szárnyfesztávolságú gázlómadár. Tollazata fehér, evezőtollai feketék, lába és csőre piros. A fiatal madarak csőre fekete, néhány hónapos korukban válik hasonlóvá az öregekéhez. A kifejlett hímek testtömege átlagosan 3,6 kg, a tojóké átlagosan 3,3 kg. Ujjaik tövén kis úszóhártya van.
Eredetileg a mocsaras ligeterdők madara volt. Napjainkra "beköltözött" az emberi településekre, de a nedves területekhez továbbra is kötődik. Fészkét fákra, háztetőkre, kéményekre, kazlakra, manapság villanyoszlopokra, víztornyokra rakja. Egy fészket akár évtizedekig is használhat, mivel egy elfoglalt régi fészek tatarozása kevesebb energiát is igényel egy új építésénél.. Költőterülete főleg Európa, de a Brit-szigeteken és az 55. szélességi körtől északra nem fészkel. Szintén fészkel Északnyugat-Afrikában. Közép-Ázsiában költ az asiatica alfaj.
Nyugat Európában állománya erősen visszaszorult, hazánkban nagyjából 5000 pár költ
A nyugat-európai állomány Spanyolországon keresztül vonul afrikai telelőterületére. Közép és Kelet Európa fehér gólyái a Törökországon át akár Dél-Afrikáig is elrepülnek telelni. Az ázsiai populáció Indiában telel.A vonulás során a felszálló meleg levegőáramlatokat kihasználva vitorláznak, szinte alig repülnek aktívan
A Kárpát-medence gólyáinak többsége március végén, április elején érkezik vissza fészkelőterületére. A legkorábbi madarak már március elején visszatérhetnek(extrém példa:2008 feb közepén érkezett az elsőa Kiskunsági Nemzeti Parkba). Először a hímek jönnek meg, fészket foglalnak (álltalában a régebben használt fészküket) és elkezdik tatarozni. A tojók néhány nap múlva érkeznek. Lenyügöző látvány ahogy az egymásra talált pár termiteken lovagolva 300-500. méteres elliptikus körökben szárnymozdítás nélkül köröznek, a körökkel kb a kör átmérőjének 30%-ával eltolva kezdik a következőt, vélhetőleg szélirányba haladva.
A fehér gólya évente egyszer költ, de fészekaljának megsemmisülése esetén pótköltése előfordulhat. A tojó a tojásokat kétnaponta rakja le, az elsőt április végén, május elején. Fészekalja 3-5, ritkábban 1-2 vagy 6-7 közötti tojásból áll. A tojások 65-82 mm hosszúak, 47-56 mm átmérőjűek. Tömegük 115 g körüli, színük fehér. A kotlási idő 28-34 nap között változik, mindkét madár ül a tojásokon. Eközben a tojások besárgulhatnak, beszennyeződhetnek. A kotlást a tojás lerakása után megkezdik, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki. A fiókák kikeléskor 70-80 grammosak.A tojásból kibújt nedves fióka nagyjából negyed óra múlva tudja először megtartani a fejét(igaz csak néhány másodpercig, mivel meglehetőssen"orrnehéz."), szülője érdeklődő tekintetétől kísérve. A fiókák mivel a tojásrakásnak a menetrendje szerint kikelésük is a kétnapos periódust követi, ezért az elsőként és utoljára kikelt fióka között 30, esetleg 40% méretbeni külőnbség is lehet eleinte, táplálik inség ideén az idősebb fióka erőfölényét kihasználva túlélheti gyengébb társait, így juttatva érvényre a természet törvényét, mely nem kockáztatja meg a "mindent vagy semmit". Laius véleményekkel ellentétben a felnőtt madarak nem "dobják" ki a "felesleges" fiókát, mivel a fajfentartásban nincs felesleges utód, csak gyenge-életre alkalmatlan. Bármely oknál fogva elpusztult fiókát csörével próbálja mozgásra bírni, de egy napon belül nemigen"dobja" ki a fészekből.kb. 4 hetes korukban állnak fel a fészekben, 8-9 hetes korukban repülnek ki. . A fiókák 2-3 hetes koráig egy szülőmadár folyamatosan védi, árnyékolja őket. A táplálásban mindkét szülő részt vesz.
Mikor a fiókák nagyobbak előfordulhat a tülekedésben kieső fióka, de ez a jelenség nem álltalános. Szülők elpusztulása után a fejlettebb(2-3hónapos) röpképtelen, egyedül maradt fióka-fiókák esetenként éhségükben a mélységbe vetik magukat mintegy a külvilág könyörületére bízva magukat. Tudomásom van esetről, mikor az esést túlélő fiókát, ott lakó emberek befogadták felnevelték, évekig visszajárt a fészekre, időnkét a "portán lejelentkezve" több fészekaljal háláva meg a gondoskodást. A kirepülés után néhány hétig visszajárnak a fészekbe éjszakázni
Az összegyűjtött táplálékot a fészek közepébe öklendezik, amit a fiókák maguk szednek fel, amennyiben a táplálék sok, illetve a fiókák méretéhez nagy, úgy pár perc múlva újra elfogyasztja. Étrendjében szerepel: béka, vakond, pióca, giliszta, gyík, hal, és minden amit el tud kapni, a felsorolt állatok mindegyikét láttam már étlapon. Az etetések gyakorisága 1-2 óra, időnként vizet is csorgatnak a fiókák csőrébe. Azt is megfigyelték, hogy az utódokat vizes moha segítségével hűtikÁltalában 2 vagy 3 fióka repül ki egy fészekből, de az Alföldön nem ritka a hat fiókát felnevelő pár sem. 2007-ben álltalam látott legtöbb fiókás fészek a somogyi Vörs faluban található, mégpedig a híres Charlie fészekalja., mely öt fiókát számlált, mme statisztika szerint mind ki is repült.
Költés után a madarak csapatokba verődnek. A vonulást a fiatalok kezdik meg, néhány tapasztalt madár vezetésével augusztus második felében. Az öregek egy-két héttel később indulnak el Afrika felé. Az egyedek nagy része augusztus folyamán elvonul Magyarország területéről, de szeptemberben is megfigyelhetők kisebb vonuló csapatok..
